A bírói kar körében készülő tisztogatás és a bíróságok feletti kormánybefolyás a jogállam lényegét, a demokratikus berendezkedés szívét veszi célba – írja a Magyar Narancs szerkesztőségi cikke a Fidesz által az alkotmányban rögzíteni tervezett bírói korhatárcsökkentésről.
Diszkriminatív és ellentétes a bírók függetlenségére vonatkozó nemzetközi szabályokkal az a megszavazott alkotmánymódosító javaslat, amely szerint az öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötik a bírói jogviszony felső korhatárát - derül ki abból a közleményből, amit az ország és az Európai Unió nyilvánosságához intéztek az ítélőtáblák, megyei bíróságok elnökei, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke valamint a Legfelsőbb Bíróság teljes ülése.
Az igazságszolgáltatás függetlensége alapvető jogállami garancia – mondta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke szerdán egy szakmai tanácskozáson a Szegedi Tudományegyetemen.
Ha az orvos, a tanár, a mérnök vagy a jogtanácsos 62 évesen nyugdíjazható, miért ne történhetne meg ez egy bíróval is? Mi a baj ezzel a rendelkezéssel? A bírákat eddig ért megkülönböztetés eltűnik, és ők is akkor mehetnek nyugdíjba, amikor az állampolgárok 99 százaléka. Az egyetemeken jogász túltermelés van, végzett jogászok ezrei nem tudnak a pályán elhelyezkedni, most majd mindenki „lépik egyet" – állítja szerző.
Több tucat bírát érint a Fővárosi Bíróságon az új alaptörvényben szereplő korhatár korlátozás, amely az öregségi nyugdíj időpontjához köti a szolgálati idő végét. A Fővárosi Bíróság hétfőn tartott összbírói értekezletet, melyen az elmúlt évi beszámolót fogadták el. A beszámoló szerint 2010-ben az FB 61 bírája volt 61-70 év közötti.
Gatter László, a Fővárosi Bíróság elnöke fegyelmi eljárást kezdeményezett Cserni János, a Fővárosi Bíróság büntetőbírája ellen, amiért utóbbi egy cikkében azt írta: "A bírói függetlenség azt jelenti, hogy a bírák a döntéseik meghozatalánál csak a bizonyított tényeket és a jogviták eldöntéséhez szükséges jogszabályokat vehetik figyelembe... ebből egyenesen következik az is, hogy egy párt országgyűlési képviselője sem vonhat felelősségre valamely bírót az általa kifogásolt döntéséért, még akkor sem, ha Révész Máriusznak hívják." A Magyar Nemzet előbb tudott a bíró ellen indított fegyelmiről, mint ő maga - írja a Galamus.
